Magyar szerkezettár
🪄

állít ts ige
1. valamit úgy helyez vhova, hogy az ott álló helyzetben legyen. a fal mellé állítja a zsákot. | valamit úgy mozdít el, hogy valamilyen helyzetben álljon. egyenesre állítja a képet.
2. <élőlényt> vhova vezet v. tesz, hogy ott álljon. a gyermeket a járókába állítja. | meghagyja valakinek, hogy vhol v. vhogyan álljon. sorba állít.
3. valakit megbíz vele v. kényszerít , hogy valamilyen szerepben, minőségben vhova álljon, ill. ott megjelenjen. őrt állít; valakit bíróság elé állít. | valakit vhova, valaminek a végzésére, vállalására késztet, kényszerít. nehéz feladat elé állít valakit.
4. <kif-ekben: valamilyen minőségben szereplő személyt> előteremt, szerez. tanút állít; | ▸ katonát állít | <intézményt> szervez, létesít. iskolát állít.
5. <építményt> emel(tet), épít(tet). szobrot állít valakinek.
6. <készüléket, szerkezetet> beigazít valami(lyen)re. tilosra állít valamit.
7. valamilyen helyzetbe, összefüggésbe hoz, ill. ilyenben tüntet fel. példaképül állít valakit.
8. (meggyőződéssel) mond, kijelent. azt állítja, hogy ... | (t. n.) fil <ítélet, tétel> állítást tartalmaz.
____________________
valamit
valami-t


-t1 rag
I. tárgyrag
1. <annak jelölésére, hogy kire, mire irányul a cselekvés.> [hívja] a fiát; [vágja] a fát.
2. <annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.> a krémet [felkeni].
3. <annak jelölésére, aki v. ami a cselekvés eredményeként létrejön.> fiút [szült]; levest [főz]. | <annak jelölésére, ami a cselekvés által arra az időre létrejön.> táncot [lejt]. | <a cselekvést ismétlő fn ragjaként.> [békés] életet [él].
4. vmely helyen. [járja] a falut.
5. valamennyi ideig. öt évet [ült].
6. ritk <kif-ekben:> valamiként. őrt [áll].
7. <vonzatszerűen, nu-val.> korát [tekintve].
II. hat értelmű tárgy ragja
1. vhány ízben. ötöt [dob]; sokat [utazik].
2. valamilyen mértékben, ill. módon. egy kicsit [fél]; jót [aludt].
3. biz:mit? mit [tűröd]?
-t2 a befejezett mn-i ign képzője -tt
1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].
2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].
3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].
____________________
ó/élére
ó/[Hyph:Slash]élbirtokos személyjel-ra/-re

ó1 fn
1. az o hosszú párja.
2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>.ó
ó2 óv
ó3 mn
1. irod ódon, ősi.
2. irod elavult.
3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!
[ fgr ]
ó cxn óra.

/[Hyph:Slash]


birtokos személyjel cxn a birtokos személyét és számát jelző jel;

-ra/-re hat-rag
1. a testére, külsejére, felületére, területére, ill. a tetejére. a fiára [inget ad]; a piacra [megy]; [leül] a padra; feljut a (hegy)csúcsra.
2. némely helyre be, ill. némely intézménybe. az erdőre, a menzára [ment]; [jár] az egyetemre. | <helynévhez.> vácra, pécsre. | valami színhelyére. [megy] a fogadásra. | <kül. színpadi címe mellett:> a előadására. [jegyet vett] a bánk bánra.
3. vmely irányba. délre [néz].
4. vmely távolságot elérve. öt méterre [dobta].
5. vmely helyen. északra [szebb a vidék]. | (valamitől) a jelzett távolságban. két araszra [ettől].
6. valamennyi idő tartamára, valamennyi ideig. egy hétre [jött]; mára [elég].
7. vmely időbeli végpontban. holnapra [kész]. | valamennyi idő alatt elérhető távolságban. egy órányira [van innen]. | ( -szor/-szer/-ször ragos sorszn-vel) vhányadik ízben, alkalommal (végül is ). elsőre v. ötödszörre (sem) [sikerült].
8. ritk valamilyen módon. ütemre [lép]; marokra [fogja].
9. valaminek a hatására. hőre [meglágyul].
10. valamilyen céllal. [az építkezés] megtekintésére.
11. valamilyen célra, valami gyanánt. [hús van] ebédre. | valamilyen alkalomból, valamilyen körülményekre számítva. [ruhát varrat] az esküvőre; ez a kabát esőre lesz.
12. valamilyen tekintetben. arcra [szép]; termetre [nézve nagy].
13. eredményként valamilyen állapotba jutva, juttatva. darabokra [törik]; élesre [fen].
14. valakit ellátva. [mos, főz] a bátyjára.
15. <vonzatként.> [gondol] a múltra; [büszke] a fiára.
PÉLDÁK #1
  1. asztal (szótár)
  2. asztalos (szótár)
  3. asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
  4. faasztal (összetett, 2 konstrukció)
  5. asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
  6. fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
  7. sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
  8. fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
PÉLDÁK #2
  1. avokádó (van/van, azonos, nagy)
  2. fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
  3. fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
  4. (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
  5. aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
  6. nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
  7. füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)
PÉLDÁK #3
  1. a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
  2. a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)
  1. alapító tagokos gyerek
  1. az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
  2. az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)
  1. a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
  2. a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
  3. a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
  4. a tanár részt vesz a munkában (más elem)
  5. a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)
PÉLDÁK #4
Kapcsolat • szerkezettar@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2024